Az Arany János Gimnázium tanáraként végre hazatalál

Nyomtatóbarát változat

A diákok között szigorú, de igazságos tanár hírében állt.

Az '50-es évek végén Bazsó Lajos az Arany János Gimnázium tanáraként
Az '50-es évek végén az Arany János Gimnázium tanáraként
 

Az óráira rendkívül gondosan készült. Minden órájára precízen kidolgozott óravázlatot, szinte tervezetet készített válogatott feladatokkal, feleltetési tervvel. Távozásakor több mint hat kilogramm súlyú óravázlatot adott át a megyei szakfelügyelőnek, hogy más iskolák tanárai is tudják hasznosítani. Külön értékük abban rejlett, hogy a vázlatokhoz minden tapasztalatát feljegyezte, a jókat és a rosszakat is a következő évre okulásként. Mint mindenben, a tanításban is óramű pontosság jellemezte, és a példaadást tartotta a legfontosabb nevelési eszköznek. A logikus gondolkodásra való nevelés és a bevésés együttes fontosságát hangsúlyozta az ismeretanyag elsajátítása érdekében. Az alapvető definíciók, tételek pontos tudását követelte, és a tanulókkal feleltetési tervet készíttetett mind a szóbeli, mind az írásbeli feleletük alkalmával. Az órákon ugyanis rendszerint mindkettőre sor került.
Minden reggel fél nyolckor már a folyosón állt, és várta azokat, akik korrepetálásra szorultak. Ha szükséges volt, ötször is elmagyarázta ugyanazt, de pontosan kérte annak a megfogalmazását, hogy mit nem ért a kérdező diák. Általában a tagolt, hangsúlyos, értelmes beszédnek nagy jelentőséget tulajdonított mind saját maga, mind a diákjai részéről. A javításra mindig módot adott. Az egyik tanítványának visszaemlékezése szerint, első osztályban lehetőséget kapott arra, hogy a példatárból feladatokat oldjon meg önállóan. Minden öt jól megoldott feladata egy ötöst ért. Végül száz feladatot oldott meg, hogy közömbösíteni tudja azt a négy egyest, amit novemberig összeszedett. Így kaphatta meg évvégén az ötöst....
Az óráira mindig pontosan érkezett, de pontosan be is fejezte azokat. ,,Egész évben nyúzok, érettségin húzok” - hangoztatta diákjai előtt, és ez esetben a húzok szó nem a ,,meg”, hanem a ,,fel” igekötővel volt értendő. Ugyanis akit érettségire engedett, annak garantálva volt a jó eredmény. Volt olyan osztálya, amelyiknek az érettségi átlaga egy egész jeggyel volt jobb az évvéginél. A protekciót nem ismerte. Származásra és pártállásra való tekintet nélkül ugyanazzal a mércével mért, de igazságosan. Az igazgató fiának csak hármast adott, a tanácstitkár fiát megbuktatta... Fiatal kolléganőjével, Tassaly Terézzel házi kiadásban kidolgozták az érettségi tételeket. Címéül Losontzi István ,,Hármas kis tükör” című művének a mintájára a ,,Kőrösi kis tükör” címet adták.

Egy tétel a „Kőrösi kis tükörből”
Egy tétel a „Kőrösi kis tükörből”

Ebben a definíciók, levezetések mind megtalálhatók voltak. Aki ezeket megtanulta, nyugodtan mehetett az érettségire. Használata nem csak a nagykőrösi gimnáziumban, de országosan is elterjedt...
Több újítása is volt a matematika oktatás területén. Ezeket valamint szemléltető eszközeit és modelljeit az országos politechnikai oktatás keretében is felhasználták. Az iskolában matematika és rádiós szakkört vezetett, ahol bemutatta és alkalmazta tanítványaival újításait: például a katódoszcilloszkópot, csővoltmérőt stb. Tanítása igen eredményes volt. Tanítványai kiemelkedő eredményeket értek el az országos matematika versenyeken, ezért két alkalommal miniszteri dicséretben és jutalomban részesült. Osztályfőnökként is kiváló volt. A tanulók fegyelmezett viselkedésre nevelésében és pontos munkavégzésében példaként szolgált tanártársainak. Nem csak a matematika tanítását tartotta fontosnak, de a tanulók általános műveltségének a fejlesztését is. Osztályában például diákjaival jól működő osztálykönyvtárat szervezett.